A visegrádi csoport azon törekvés eredményeként jött létre, hogy a közép-európai régió országai az összeurópai integráció keretein belül közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken. A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia mindig is ugyanahhoz a civilizációhoz tartozott: közös kulturális és szellemi értékeket vallanak, közösek a vallási hagyományaik, amelyeket meg kívánnak őrizni és tovább kívánnak erősíteni.    

 

A visegrádi országok mindegyike törekedett az európai uniós tagság elnyerésére, a csatlakozást ugyanis újabb lépésnek tekintették, amely a kölcsönös támogatás révén segít a mesterséges európai határok lebontásában. Céljukat 2004. május 1-jén érték el, amikor is mindannyian az EU tagjai lettek.

 

A visegrádi csoport nem az összeurópai integrációs törekvések alternatívájaként jött létre, és a meglevő, működő közép-európai struktúrákkal sem próbál meg versenyezni. Tevékenységei semmiképpen nem az izolációt és a más országokkal való kötelékek lazítását szolgálják. Ellenkezőleg: a csoport célja, hogy optimális együttműködést szorgalmazzon minden országgal, elsősorban a szomszédaival, mivel legfőbb érdeke a demokratikus fejlődés Európa egészében.

 

A visegrádi csoport hozzá kíván járulni az európai biztonsági architektúra kiépüléséhez, amely hatékony, a feladatokat felosztó és egymást kölcsönösen segítő együttműködésen és koordináción alapul a létező európai és transzatlanti intézmények keretein belül.

 

A kulturális kohézió megőrzése és erősítése érdekében a visegrádi csoport fejleszteni fogja az értékek továbbadását a kultúra, oktatás, tudomány és információcsere területén.

 

A visegrádi csoport minden tevékenységének célja a közép-európai régió stabilitásának erősítése. A részt vevő országok az együttműködést feladatnak tekintik, a sikert pedig annak ékes bizonyítékának, hogy képesek olyan struktúrákba is integrálódni, mint pl. az Európai Unió.